Terápiák

I. Egyéni fejlesztések

– Bazális stimuláció

A bazális stimuláció súlyosan-halmozottan sérültek körében alkalmazott terápiás eljárás.
Alapja az a megfigyelés, mely szerint egyrészt sérülésük jellegéből kifolyólag (mozgásbeli akadályozottságuk, alacsony agyi éberségi szintjük, motivációhiányuk, egyéb érzékszervi sérüléseik, valamint az agyi inger-feldolgozási folyamatok deficitjei, azaz összefoglalva a megismerő (kognitív) képességeik akadályozottsága miatt), másrészt a túlvédő környezeti attitűdnek köszönhetően ezek az emberek nem jutnak kellő mennyiségű és minőségű érzékszervi tapasztalathoz. Ez pedig már önmagában jelentősen akadályozza az intelligenciafejlődést. Ezt a jelenséget Andreas Fröchlig „az elsődleges szomatogén észlelési deficit” fogalmaként írta le. A bazális stimuláció, mint terápiás eljárás, korhatár nélkül minden súlyosan-halmozottan sérült esetében használható, bár az idegrendszer szerveződése szempontjából az első 6 életév szenzitív időszaknak tekinthető, tehát ebben az életkorban nagyobb eredményeket várhatunk.

– Egyéni értelmi fejlesztés

       A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös céljai és feladatai

• a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és egyéb fogyatékosságból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása,
• a meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében,
• a különféle funkciók egyensúlyának kialakítása,
• a szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása,
• az egyéni sikereket segítő tulajdonságok, funkciók fejlesztése,
• a fejlesztés rövid távú céljait minden esetben a fejleszthetőséget megfogalmazó gyógypedagógiai-orvosi-pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára, javaslataira kell építen

– Pszichopedagógiai megsegítés – Viselkedésterápia

A viselkedésterápia fő célja a rosszul begyakorolt és rögzített viselkedésmódok, a helytelenül alkalmazott viselkedésformák kedvező irányú befolyásolása, annak begyakorlása és rögzítése. A „terápia” során játékos és mozgásos feladatokon keresztül, az alapvető készségek fejlesztése mellett törekszünk a szükséges és helyes magatartásformák kialakítására. Fontos, hogy minden alkalommal kellően motiváljuk a gyereket és sikerélményhez jutassuk.

II. Mozgásfejlesztés

– Mozgásfejlesztés a szomatopedagógia eszközeivel:

A gyógypedagógus, szomatopedagógus a mozgásfejlődés segítésén keresztül az egész személyiség fejlődésére hat. Legfontosabb célja az életkornak megfelelő mozgásminták, funkciók kialakítása, azok normálhoz való közelítése. Tevékenységének alapja a Bobath-módszer, illetve annak továbbfejlesztett változata, az NDT, de felhasznál más terápiás módszereket, illetve azok eszközkészletét is (például: Ayres-, Frostig-terápia…).
Egyéni vagy kiscsoportos fejlesztő foglalkozásokat tartunk. Ez a tevékenység a halmozottan sérültek esetében a bazális stimulációval, étkezésterápiával, a fejlesztő gondozás végzésével egészül ki.

– Mozgásfejlesztés a konduktív pedagógia eszközeivel:

A konduktív nevelés intézményes megalapítása Dr. Pető András professzor nevéhez fűződik. A kondikív szó rávezetést, a konduktív pedagógia pedig rávezetéses tanítást, nevelést jelent. Tehát nem egy terápiáról, hanem egy komplex, testi, szellemi és szociális szükségletekre épített tanulásszervezési módszerről beszélünk, melynek alapja a tanuláson alapuló személyiségfejlesztés. A Pető által kifejlesztett módszer a központi idegrendszer sérült gyerekek komplex és speciális személyiség-, és mozgásfejlesztését támogatja.

-Vízhez szoktatás, úszásoktatás

Már a legkorábbi életkortól (3 év) szoktatjuk gyerekeinket a vízhez. Az intézményünk mellett lévő uszoda és strandfürdő alkalmas helyet biztosít a heti 1 alkalommal történő tevékenység megvalósításához, egész évben.

– Lovasterápia

A lovasterápia egy olyan speciális komplex fejlesztési módszer, amely a ló, a lovaglás és a lóval való foglakozás hatásait használja fel a terápia, a fejlesztés, a nevelés, a habilitáció színterein. A terápia orvosi-, pedagógiai javaslatra, lovasterapeuta szakember vezetésével zajlik. Indikációs területe igen széles. Hatásait tekintve, fizikai, pszichés és szociális hatása van, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz, együtthatnak és a foglalkozások alatt, mindig azt helyezzük előtérbe, azt hangsúlyozzuk, ami a terápiás cél eléréséhez leginkább szükséges. A lovasterápia eredményességét többek között motiváló ereje adja, valamint az, hogy azon ritka terápiák egyike, amely szabad levegőn zajlik, természetes környezetben, és fejlesztő, gyógyító hatása úgy érvényesül, hogy a páciens szórakozik, örömmel végzi a feladatokat.

III. Logopédiai fejlesztés

A logopédia szó jelentése beszédnevelés. A beszédhibák tana, illetve a beszédfejlődés rendellenességivel foglalkozó tudományág.Feladata a beszédzavarok felismerése és korrekciója. A logopédus a beszédben akadályozott( beszédhibás, beszéd, hang- és nyelvi zavarban szenvedő) gyerekek és felnőttek vizsgálatával, korai fejlesztésével, kezelésével, utógondozásával foglalkozik.

IV. Egyéb szolgáltatások, fejlesztések

– Fejlesztő gondozás

Súlyos-halmozottan sérülteknél az alacsony önellátási szint, illetve a súlyos mozgásállapot, értelmi akadályozottság miatt a szoktatásnak, gondozásnak nagy szerepe van a fejlődés elősegítésében. Ennek kiemelt területei: az öltözködés, vetkőzés, étkezés, WC-használat, szobatisztaságra nevelés. A fejlesztés e területein különösen fontos a következetesség, a team-munka, hogy a gyermek egységes szabály- és normarendszert legyen képes elsajátítani. Emellett fontos tudnunk a fejlődés fokozatait, hogy az egyes funkciók hogyan épülnek egymásra annak érdekében, hogy helyes elvárásokat, követelményszintet állíthassunk fel. A fejlesztő gondozás egész napos tevékenység, melyet minden, a gyerekkel foglalkozó felnőttnek végeznie kell. Lényege, hogy a lehető legnagyobb részvételt és aktivitást várjuk el a gyerektől, míg mi a lehető legkevesebb segítséget adjuk. Folyamatosan választási lehetőségeket ajánlunk fel, kölcsönös kommunikációra késztetjük.

– Evésterápia

A fejlesztő gondozás kiemelt területe az evésterápia. Különböző speciális eszközökkel (vastagított nyelű kanalak és villák, speciális székek és asztalok, bögrék) és módszerekkel (kanálra való ráfogatás, könyöksínben, egyik kézzel kapaszkodóra fogva) igyekszünk elérni a lehető legnagyobb önállóság kialakulását, illetve az étkezéshez szükséges alapfeltételek teljesülését (például izomtónus-eloszlás normalizálását), a szabad akarat megnyilatkozásainak megerősödését, illetve a testkép összerendeződését, a testséma kialakulását, ezáltal pedig a személyiség fejlődését.